Két éve néztem ki magamnak a hagymás rostélyost a Menza Étterem menüjén, és azóta küzdök a puszta ténnyel, hogy irtó ritkán tudunk összehozni Mátéval ebéd randit. Márpedig ilyesmit az ember nem eszik vacsorára, mert az egész éjszaka rámenne...

Na de most! Szombat kora délután mentünk, foglalni nem lehetett, akkora ilyenkor a pörgés a Menzán, hogy nem tartják fent az asztalodat 15 percig sem. Érkezz meg, pár percen belül leültetnek. A fogadtatás kedves, szétnézve látjuk, hogy tele a hely magyarokkal, külföldiekkel, fiatalokkal, sokan vannak gyerekkel, nyüzsög az egész, tehát aki csendre és meghittségre vágyik, az ne itt keresse a boldogságot. Cserébe a kiszolgálás gyors és szakszerű, példásan udvarias.

Máté Lazac steak-et evett sóban sült céklával és hollandi mártással, én pedig a hőn áhított hagymás rostélyost csónak hasábburgonyával. Idesüssetek:

Mikor a pincér felvette a rendelést, annak rendje, s módja szerint megkérdezte, hogy mennyire legyen átsütve a marhahús. Mikor mondtam, hogy közepesen kérem, a pincér szinte megdicsért. Tipikus magyar betegség jól átsütve kérni a steaket, én is voltam ott, nem ítélkezem, de azóta is bánom. Egyszer kellett medium megkóstolnom a steak-et ahhoz, hogy beismerjem addigi balgaságomat és ha csak egy embert megtérítek ezzel az írással, már megérte. Jól átsütve cipőtalpat kapsz, a hús kemény lesz, száraz és rágós, rémes. Cserébe nem, nem lesz vér a tányérodon, ez így igaz. Viszont egy közepesen átsütött marhaszeleten ott lesz az ízletes sült ízű kéreg, és ami utána jön, az olvadni fog a szádban. Na, velem is ez történt a Menzán. Belül kellemes rózsaszín, puha hús volt, a barna mártással együtt igen remekül csúszott, a köret bőséges volt, igazán nincs mire panaszkodni. 

A lazac szintén jól nézett ki, friss volt és ízletes, a bőre ropogósra sütve, ahogy annak lennie kell. 

Vallomás: csak sejtésem volt arról mi az a hollandi mártás. Gondoltam valami majonéz alapú citrusos cucc, és egyébként igen. Ez itt éppen zöld citrommal készült és remekül ment a lazachoz, csak úgy, mint a sóban sült cékla. Valamivel könnyebb ez az étel, mint a rostélyos:) Ezúttal nekem jutott az emberesebb adag, ez is előfordul. 

Desszert nélkül mégsem távozhattunk, bár aznap már nem sok semmit ettünk utána. Máté Menza csokoládé desszertet evett házi pisztáciafagyival, én pedig sütőtökös creme brulée-t. A csoki desszert tulajdonképpen egy csoki szuflé, több helyen lehet ilyet enni a városban, de itt nem kellett sokat várni rá, és az általános vaníliafagyi helyett a pisztácia íz tök jó ötlet. 

A sütőtökös creme brulée is irtó fincsi volt, úgy csavarták meg a receptet, hogy a classic creme brulée alá tettek egy réteg sütőtök pürét, úristen, de örülök, hogy nem hagytam ki! :) Utána órákig nem lehetett letörölni a vigyort az arcomról :)

Összességében szuper lunch date volt, és ami a legszimpatikusabb a Menza étteremben az az, hogy ahhoz képest, hogy a Liszt Ferenc téren van és tulajdonképpen akkor is lenne vendég ha nem csinálnák jól, azért még jól csinálják. Finom az étel, pontos és gyors a kiszolgálás. Ami az árakat illeti, ketten két fogásért és egy-egy italért 12000 forintot fizettünk, de fele ennyiért is tudtunk volna választani.

Vigyázat: a számunkra tetszetős retro dizájn a szüleinket az őrületbe kergetné. 

Menza Étterem és Kávézó

Ár/Érték: nagyon jó, a helyszínt tekintve nagyon nagyon jó

További info itt: http://www.menzaetterem.hu/

Cím: 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 2.