Budapest ízei

Van pár belga dolog, amit imádok: belga csoki, belga sör, belga humor, belga waffel!!! Szerencsére ma már ezek egyikéből sincs hiány Budapesten, persze a humorérzéket kivéve...  Így hát eheti randinkon a belga gofri mellett döntöttünk. Hol? A Go-free Barban, a Dohàny utcàban.

Nagyon kicsi ez a hely, legyen ez pozitív vagy negatív. Lent van a pult, ahol a one-man-band-ként funkcionáló nagyon kedves lány felveszi a rendelést, elkészíti, majd ő maga is hozza ki a galérián lévő asztalunkhoz. A design egyszerű és retro, semmi csilli-villi, igazán otthonos, és kényelmes. 

A menün nagy meglepetésünkre nem csak édes, hanem sós gofrik is voltak. Aki azt hiszi, hogy ettől elbátortalanodtunk, azt most megnyugtatom, befér egymás után a kettő :) Első fogásnak a Füstölt lazacos, snidlinges sajtkrémes, citromos waffelt választottuk mindketten. És itt jön a lényeg: az önismeret. Mielőtt ezt a gofrit választod, kérdezd meg magadtól, hogy ok-e számodra, hogy édes tésztán kapsz sós feltétet (ez az összes sós waffelre vonatkozik). Ugyanis mi kis naiv bambik azt gondoltuk, hogy a sós gofrinak minden bizonnyal a tésztája is sós lesz, pedig nem. Részemről totálisan belefér a sós édessel való megbolondítása és fordítva, ezzel szemben az én drága Mátém azt gondolja, hogy szépen döntsük el az elején, hogy sósat eszünk vagy édeset és ehhez lehetőleg tartsuk magunkat. Így míg én hangosan hümmögve és teleszájjal vigyorogva fogyasztottam az alább látható lazacos csodát, addig Máté mérsékelt lelkesedéssel eszegette a sajátját, reménykedve abban, hogy a sós karamellás desszert (muhahahaha) majd jobb lesz:) Szerencsére a lazacot nem sajnálták róla, a snidlinges sajtkrém pedig jól megágyazott az ízeknek, a nyitottabb ízlésvilágúaknak jó szívvel tudom ajánlani ezt a fogást. 

A desszert: Ananászos-kiwis-banános-sóskaramelles waffel tejszínhabbal. Mivel mi nem voltunk olyan szerencsések, mint Ti, Kedves Olvasóim, akik már tudjátok, (merénelmeséltem), hogy befér 2 gofri is egymás után, ketten egy desszertet kértünk. Lévén, hogy Mátém egy gavallér, én választhattam, én pedig nagyon szeretem a sós karamellát. Erre mondta Ő, mikor ráeszméltünk, hogy mindkét fogás sós és édes egyszerre, hogy módszeresen megszívattam... Nem volt szándékos...

A sós karamell egyáltalán nem dominált végül, sokkal inkább a friss gyümölcsök, a tejszínhab és az édes-omlós tészta, így ez már mindkettőnknek nagyon ízlett. Mindehhez házi gyömbérszörpöt fogyasztottunk, ami kifejezetten nem volt édes, és mikor a desszerthez értünk, megértettük, hogy ez nem is baj. 

Összességében szuper élmény volt, az igazi belga gofri tészta isteni, bármit is tegyenek rá, és ketten 4500 forintból remekül jól laktunk. Hó végére egy hangulatos randira tökéletes. 

Go-Free Bar

Ár/Érték: szuper, hiszen nem drága, cserébe különleges! 

További info itt: http://www.gofreebar.hu/

Cím: Dohány u. 39., Budapest, 1074

Nagy izgalommal vártam a szerdai randevúmat Mátéval, ugyanis már ezer éve ki szerettem volna próbálni a KönyvBárt. Ez az étterem azért különlegesen vonzó számomra, mert kéthetente lefordítanak egy irodalmi művet menüsorrá. Irtó kreatív az ötlet, és mint bölcsésznek, aki szeret enni, nekem ez olyan, mint Disneyland. Persze kisebb fajta szívrohamot kaptam, mikor először hallottam a helyről és szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy bizony a Harry Potterről már lemaradtam... Miután nagy nehezen túltettem magam a helyzeten, azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon kell-e kompromisszumot kötnie egy ilyen étteremnek: a kreativitás vajon nem megy a gasztronómiai élmény rovására? 

Ezen a héten Robert Merle: A Sziget című könyvét gondolta újra a KönyvBár csapata, az alábbi menüsorral: 

Napi fogás - Tahiti ráksaláta kókusztejjel

Útravaló skorbut ellen - tárkonyos savanyúkáposzta-leves

Tahiti sziget-lakoma: Ma'a Tinito

Peritani sziget-lakoma: Vaddisznó pite

Ivoa mangósalátája zabmorzsával

Italajánlat: Mandarin martini

Mandarin martini kumkvattal

A könyvek által ihletett menüsorokon kívül á la carte is van lehetőség enni, de ha valami ennyire különleges, akkor azt ki kell próbálni! Mint látjátok, van egy előétel, egy leves, kétféle főétel és desszert, valamint egy ital, melyek mind A Szigethez köthetőek valamilyen formában. Ezen felül két kellemes meglepetés is ért minket. Az egyik egy köszöntőfalat: kishajó formában elrendezett füstölt lazac mangóval és tormával; a másik egy elköszönőfalat: sziget alakú kekszen egy karika banán. Ezek az apró figyelmességek igazán boldoggá teszik az embert, nem is értem, hogy miért nem csinálja ezt több étterem... 

Miután bemelegítettünk egy mandarin martinival, Máté a Ma'a Tinito-t kóstolta, én pedig a Vaddisznó pitét, majd Ivoa mangósalátáját, nézzük is sorjában: 

Robert Merle regényében kétféle szigetlakóval találkozunk: tahitiakkal és brittekkel, akiket a tahitiak peritaniknak neveznek, innen a két főétel elnevezése. Ma'a Tinito tahiti nyelven azt jelenti kínai étel, aki érti a franciát, receptet is talál az interneten. 

Ma'a Tinito, avagy Tahiti sziget-lakoma

Enyhe fűszerezésű kétféle húsból készült babos ragu, rizzsel és tésztával tálalva, kínai kellel díszítve. A két választási lehetőség közül sajnos ez volt a gyengébb, de ez sem volt rossz, és azt is megértem, ha valaki megtorpan a Vaddisznó-pite hallatán. Pedig a Vaddisznó-pite, az megszólalt. Ide nézzetek: 

Leveles tészta pitében volt pikánsan fűszeres, zöldséges vaddisznó ragu, nem is csicsázták tovább, teljesen felesleges lett volna, fantasztikus volt! Az egyetlen kivetnivaló, amit említeni tudok az, hogy befért utána a desszert... Vagyis nem volt túl nagy adag, ahhoz képest, amit fizettünk érte. Ha már a desszertnél tartunk, Ivoa mangósalátáját nem csak a zabmorzsa bolondította meg, hanem a málnás-fahéjas szirup is, ami édes ízével remekül egyensúlyozta ki a mangó kissé fanyar ízvilágát. 

A válasz tehát kérdésünkre az, hogy a KönyvBár kínálta ételek nem csak ötletesek, hanem nagyon ízletesek is. A kiszolgálás kedves és készséges,  a tálalás észbontóan kreatív, az árak sajnos magasak. A KönyvBárt ezért mindenkinek jó szívvel ajánlom, főleg különleges alkalmakra. 

Ár/Érték: jó, főleg különleges alkalmakra

További info itt: http://konyvbar.hu/

Cím: Budapest, VII. ker. Dob. u. 45

Nem ünneplünk Valentín napot. Nem ítélkezek senki felett, aki megünnepli, de kicsit business-szagú nekem ez az egész és köszi kihagyom. Viszont, mit ad Isten, a félévfordulónk február 13-ára esik és azt minden évben megünnepeljük.

Idén a Pesti Burger és Bárba mentünk, hála az egyik legjobb karácsonyi ajándéknak: Ancsa és Attila barátunktól Pesti Burger és Bár ajándékutalványt kaptunk. Ők ketten igazi törzsvendégnek és fanatikusnak számítanak, és kezdem úgy gondolni, hogy szólok a tulajnak, hogy lassan jutalékot kellene nekik fizetni...

Barátaink azzal a jó tanáccsal engedtek el minket, hogy mindig próbáljuk ki a heti ajánlatot, mert abban biztos lesz valami ínycsiklandó furfang, ami felejthetetlenné teszi azt a hamburgert.

És BINGO! Mátém a heti burgert választotta, 15 dkg-os füstölt húspogácsa, bacon mogyorókrémmel lepirítva, aioli, saláta, jalepano és egy kis keksz, had ropogjon. Én a Valentín-napi special-lel mentem, és majd' elsírtam magam a gyönyörűségtől. A hamburger-csodámban 15 dkg-os húspogácsa, saláta, sült fokhagyma, sajt, sült paradicsom, grillezett körte, kacsamáj és egy szál újhagyma volt.

Valentin burger (source:Facebook)

Három ízpárt kell kiemelnem, amik egyszerűen imádják egymást: a bacon és a mogyorókrém, a körte és a kacsamáj, a szárított paradicsom és a sajt. A kifejezést, miszerint ízek egész egyszerűen szeretik egymást, egy kedves kolléganőmtől hallottam, és tökéletesen leírja azt, amit az ember érez: harmóniát, két dolog nem várt, de boldog találkozását. Nem tudom emlékeztek-e a L'ecsó című animációs rajzfilmre, melyben tűzijátékkal illusztrálták milyen is az, amikor külön-külön kóstolunk hozzávalókat, és amikor megérezzük milyen is ezeket együtt kóstolni, felfedezve azokat a színeket, amiket egymásból kihoznak az ételek. Kifogástalan hozzávalókból kerek ízvilágok tárultak elénk, mindkét burgerre elmondhatjuk, hogy élmény volt, dicséret a séfnek. Köret gyanánt chips vagy coleslaw fogyasztható, mindkettő nagyon finom.

Hát nem tökéletes az a burgonyaszirom?

Ugyan nagyon kicsi étteremről van szó (foglalás szükséges), a Pesti Burger és Bár visszahozta a budapesti vendéglátásba vetett hitemet. A kiszolgálás gyors, kedves és professzionális volt, a pincér informatív, jelen lévő de sosem tolakodó, és hinnétek vagy sem, az összes ott dolgozó emberen azt láttuk, hogy szereti amit csinál.

A Pesti Burger és Bárt mindenkinek ajánlom, aki nem szereti a csalódásokat.

Pesti Burger és Bár
Ár/Érték: Nem olcsó, de nagyon megéri.
További info itt: http://www.opengastro.hu/pesti-burger-budapest/
Cím:1094 Budapest, Tompa utca 21.